Nagyvilág
Pius profil k
Jézus Szíve Plébánia Pécs

"Jöjjetek hozzám, akik megfáradtatok" /Mt 11,28/

Castel Gandolfo

Castel Gandolfó

Ferenc Pápa kívánságára megnyitják a turisták előtt a Rómától húsz kilométerre lévő Castel Gandolfó-i pápai palota kertjeit, ahol négy évszázadon át csak az egyházfők és vendégeik sétálhattak.

Elsőként VIII. Orbán pápa nyaralóhelye volt, aki rögtön a palota megépítésének éveiben (1623-1629) költözött Castel Gandolfóba. 

II. János Pál a „második Vatikánnak” nevezte Castel Gandolfót, ahova minden nyáron szívesen átköltözött a forró Rómából. Lemondása után XVI. Benedek ebbe a palotába vonult vissza tavaly február 28. és május 2. között, amikor újra visszatért a Vatikánba.

Ferenc pápa tavalyi megválasztása után nem vett ki magának nyári pihenési időszakot, és jelezte, hogy a rá váró egyházi reformok munkája közepette idén sem kívánja „szabadságra” elhagyni a Vatikánt.

Az ötvenöt hektáros pápai kertet a legszebb itáliai parkok között tartják számon. A területen gyümölcsös, olajfaültetvény, zöldségkert és tehénfarm is található: ezek termékeit egyenesen a Vatikánba szállítják.

A kertben a III. században uralkodó Diocletianus császár egykori palotáinak romjai is láthatók, valamint a Castel Gandolfó-i pápai tulajdon területén áll a világ egyik legnagyobb csillagvizsgálója is.

Castel Gandolfo település a vulkáni kráterben található Albanói tó nyugati peremén helyezkedik el, Rómától dél-nyugatra. Helyén az ókorban Albalonga városa állott, amelyet a legenda szerint Aeneas alapított, és bár Róma szövetségese lett, egy árulást követően lerombolták. Helyén patríciusi villák épültek, majd Domitianus császár emeltetett hatalmas palotakomplexumot a hegy nyugati lankáin – ott, ahol most a pápai palota található.

Az ókori fellegvár helyén a középkorban a Gandolfi család emeltetett várat (róluk nyerte nevét a település), amit a XIII. században megszereztek a Savelliek. Ezt az épületet vásárolta meg az Apostoli Kamara 1596-ban, VIII. Kelemen pápa idején. A pápai palota kiépítése VIII. Orbán pápa alatt kezdődött meg, aki már korábban is szíven időzött a városkában.

A középkori várat, amely a tér felőli oldalon áll, belefoglalták az új, a tó felé néző barokk épületegyüttesbe, amely mellett fallal körülvett kerteket is létesítettek.

Az építkezést a XVII. század közepén VII. Sándor pápa folytatta egy újabb szárny felhúzásával, amelynek ablakaiból a tenger felé nyílik kilátás, illetve a főhomlokzat mai alakjának véglegesítésével. Õ volt az első pápa, aki ténylegesen lakta is a Castel Gandolfó-i pápai palotát. Ezt követően azonban közel évszázados elhanyagoltság következett.

A XVIII. század közepén, XIV. Benedek pápa alatt kezdődött igazi fénykora újabb reprezentációs helyiségek kiépítésével, a park kibővítésével és a közeli Cybo-villa hozzácsatolásával. Ez utóbbit a század elején Camillo Cybo bíboros építtette és később a francia nagykövet rezidenciája lett. A villák jelentős károkat szenvedtek a XIX. század eleji francia megszállás során. A VII. Piusz által felújíttatott rezidencia falai között XVI. Gergely, majd IX. Piusz egyaránt szívesen időzött. A Cybo-villát időközben a pápa átengedte a Keresztény Iskolatestvérek számára oktatási célokra.

XI. Piusz restauráltatta a palotát, amelyet azóta a pápák folyamatosan használnak a nyári hónapokban. Falai közt hunyt el XII. Piusz 1958. október 9-én, majd VI. Pál 1978. augusztus 6-án. II. János Pál azzal keltett némi meglepetést, rögtön pápasága kezdetén, hogy a villa parkjában úszómedence létesítését határozta el.

A pápai nyaraló egyik nevezetessége a jezsuiták vezette csillagvizsgáló (Specola Vaticana), amely a világ egyik legrégibb ilyen jellegű intézménye. Az eredetileg a Vatikánban működő obszervatórium a túl erős fényszennyezés miatt az 1930-as években költözött Castel Gandolfóba, 1981-ben pedig az arizonai Tucsonban (USA) is létesült egy megfigyelőközpontja.