Ürögi templom
Pius profil k
Jézus Szíve Plébánia Pécs

"Jöjjetek hozzám, akik megfáradtatok" /Mt 11,28/

Ürögi kápolna

A templom és környéke

A XII-XIII. sz.-ban épült. Román stílusú félköríves szentélye körül támpillérek vannak. A XVIII. sz.-ban alakították át.
Ürög Pécs egyik városrésze a Mecsekoldalban Makár, Donátus és Patacs között, mely 1930-ig önálló település volt, 1930-1950 között Mecsekalja része, 1950 óta pedig a baranya megyei székhely része.

A templom belseje megtekinthető misék előtt és után. Egyéb időpontban egyeztetés szükséges a Rácvárosi plébániával, telefonszáma: 0672 251313.

Az Ürög falu feletti hegyen Bertalan pécsi püspök (1219-1247) feltehetően 1225-ben alapította meg a Szent Jakab monostort remeték számára. 1252-ben Bertalan pécsi püspök összeírattatta itteni birtokait és ebben említik először Ürögöt. Mivel 1334-ben az egyház szerzetesei a hegyen lévő monostorukban a rablók garázdálkodásai miatt nem lakhattak tovább, átköltöztek innen Patacsra, ahol Albert fia Kelemen, a pécsi püspök nemes jobbágya rendelkezésükre bocsátotta az általa épített Beatus Szűz egyházat. Ürögön korábban más kolostor is létezett, a B. Szűz Máriáról elnevezett perjelség, amely a tatárjáráskor leégett. Az esemény emléke a néphagyományban is megőrződött az "Istenkút" című mondánkban.
Ürög középkori magyar falu a török hódoltság idején is folyamatosan lakott település volt. Népessége azóta is magyar, csak a 19. század végétől volt nem magyar anyanyelvű lakosa. Határainak déli részén alakult ki a rácok (szerbek) települése Rácváros néven 1693-ban, majd ugyanitt Németürög 1737-ben.

Ürög falu neve és a régi Irüg (Ireg) helynév a magyar ireg, üreg, ürög 'gödör, barlang' főnévből keletkezhetett úgy, hogy a Mecsekben egy hegyet, amelynek barlangjaiban a 13. század elején remeték éltek, Irüghegy-nek, azaz 'üreges, barlangos hegy'-nek hívták. Ennek alapján a hegy oldalát, lejtőjét Irüg-mál-nak (1252), az ott épült falut Ireg-nek, Irüg-nek nevezték el.

Korabeli Magyar Katolikus Lexikon
Pécs-Ürög, 1930-ig Magyarürög: lelkészség a pécsi egyházmegye, pécsi esperesi kerületében. 1930: Mecsekszentkút, Patacs és Rácváros községekkel együtt Mecsekalja néven egyesítették. 1955: Pécshez csatolták, lelkészségét Mecsekalja-Rácvárosból 1949-ben alapították. A lelkészlak 1951-ben épült (Sirály u. 28). A plébánia a középkori Ürög Szt András-temploma, melyet a török után a 18. sz. elején a jezsuiták újjáépítettek és Nagyboldogasszony tiszt-ére szenteltek. Orgonáját 1909-ben az Angster gyár építette. Harangjait 1927-ben, 64 és 51 cm átmérőjű, Rudle Ignác öntötte. Filiája Szentkút (1930-ig Mecsekszentkút), ahol 1700 elején kis templomocska épült Nagyboldogasszony, majd Fájdalmas Anya tiszt-ére. Kis pálos kolostor állt itt 1787-ig. Terén Szt Donátus kápolna van. Plébánosai: 1948 Kovács József OFMConv, 1972 Csányi Imre, 1989 Pécs-Rácváros látja el.
Lakói 1864: Magyarürög 355 r.k., Szentkút 111 r.k.; 1943: Magyarürög 648 r.k., 5 ev., 21 ref., Szentkút 118 r.k., 2 ev., 2 ref.; 1972: 1725 r.k., össz. 2032.; 1999: össz. 2000. Timár György

Schem. Qu. 1864:21; 1943:22; 1972:40; 1999:37. - Brüsztle III:919, 928. - Fáncsi 1976:95. - BMFN I:755, 757, 783, 798. - Györffy I:400. - Mező 2003:147, 436. - Timár 2003:59.


Forrás: http://www.geocaching.hu