Pius templom
Pius profil k
Jézus Szíve Plébánia Pécs

"Jöjjetek hozzám, akik megfáradtatok" /Mt 11,28/

Pius templom

pius templom pici1A mai Tanárképző Főiskola tömbje eredetileg jezsuita kolostornak, gimnáziumnak és diákotthonnak épült. Az ötlet atyja Zichy Gyula gróf pécsi püspök, aki X. Pius pápa ötven éves papi jubileuma emlékére Pius alapítványt hozott létre.

 

 

1912-ben 14 kat. holdnyi területet adott az alapítandó intézetnek a csornikai püspöki szőlő helyén. Először a gimnázium épült meg Pilch Andor tervei szerint, neoromán stíluselemekkel. Az intézet 1912-1913-ban kezdte meg működését. A tömb nyugati szárnyán a Jézustársasági rendház rendezkedett be, a két szárny közti területre templomot szántak, ami után régóta vágytak. A templom megépülésével méltó istentisztelethez juthatnak és a lelkipásztorkodást is megkezdhetik. Zichy Gyula gróf is a Pius Intézet szívének szánta az alapítandó templomot. A templom tervének elkészítésével Fábián Gáspár műépítészt bízták meg.
A pécsi Jézus Szíve templomot tudatosan neoromán stílusban tervezte. A város vallási múltját, kultúráját jelképező románkori székesegyház és a korszak egyházművészete is a stílusjegyek életben tartását sugallta.
1927 október első vasárnapján /2-án/ megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel. Az alapkő megáldásának szertartását Zichy Gyula érsek végezte, aki külön erre az alkalomra jött el Pécsre, ahol régi híveinek igaz szeretete fogadta. Vele érkezett Virág Ferenc megyéspüspök, Csávossy Elemér SJ tartományfőnök, Mosonyi Dénes pápai protonotárius és még sokan mások, többek közt maga a tervező is.

Az alapító okmány szövege:

"Jézus szentséges szíve, bízom benned!

1927 október másodikán, október havának első, Jézus Szíve vasárnapján, XI. Pius pápa dicsőséges uralkodásának, nagybányai Horthy Miklós kormányzósága alatt, Vurág Ferenc pécsi megyéspüspök jelenlétében áldotta meg és tette le, zichi és vásonkeői gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, azelőtt pécsi megyéspüspök az általa létesített pécsi Pius alapítványi Jézustársasági kollégium Jézus Szíve templomának alapkövét.

Hirdesse ez a templom gróf Zichy Gyula érsek, Vurág Ferenc megyéspüspök, dr. Wurster József nagyprépost és a ft. Székeskáptalan érdemes tagjainak áldozatos nagylelkűségét, de azon jótevőkét is, akik kegyes adományaikkal Isten e szent házának építéséhez hozzájárultak vagy hozzáfognak járulni.
Legyen ez a templom kegyelmi hőforrás, melyből az isteni Szív szeretetének áldást hozó heve áradjon a lelkekre.
Legyen isteni műhely, melyben egyre jobban csiszolódjék üdvösséges jóra a Pius ifjúságának a lelke.
Legyen üdvadó menedékhely, melyben enyhületet és erősítést nyerjen az idegyülekező hívek serege.
Legyen élővizek forrása, melyből egyre szélesebb gyűrűben áradjon szét az Úr Jézus szava, Szívének tisztelete.
Jézus szentséges Szívének isteni jósága segítse befejezésre az elkezdett művet.

Pécs, 1927. október 2. "

Az alapkőletétel után egy hónappal megkezdődött az építkezés előkészítése, a talaj egyengetése, az alapok kiásása és lezárása. A tél elmúltával, 1928 tavaszán indult meg az építkezés, kisebb megszakításokkal folyamatosan épülgetett a templom és az adományok is csurrantak-cseppentek.

November végére tető alá jutottak a templomi falai és a tornyok is felemelkedtek a tető magasságáig. Decemberben megkezdhették a belsőboltozat készítését, mely korszerű vasbetonból készült. 1929 áprilisában fogtak a főboltozathoz és júniusra készen állt.

Ősszel behelyezték a külső, nem színes ablakokat, a szentélybe bekerült a négy színes üvegablak is. 1930 januárjában szerelték be a világítást, februárban berakták az összes színes üvegablakot, a nagy rózsaablak árát Virág Ferenc megyéspüspök fedezte. Áprilisban lerakták a lapburkolatot, májusban felállították a padokat és az áldoztató korlátokat. Behelyezték a Jézus Szíve szobrot, berakták a kis lépcsőházat és a kórusfeljáratot. Ezeket a munkálatokat a város által megszavazott segély, 50 000 pengő, első részlete fedezte. Június elsejére elkészültek a főlépcsők és így lehetővé vált az utca felőli bejárás.

Június 9-én, Pünkösd hétfőjén, felszentelték a templomot: "Ez a templom rendkívül nehéz időben, gondok és küzdelmek között megszületett. Fehér falai Pünkösd hétfőjén már imára várják a hívőket. Miként ez az ország, úgy ez a templom is csonka még. Kettős tornya hiányzik, de hiányos vagy egészen ideiglenes a templom felszerelése és berendezése. Amerre a szem tekint, ebben a templomban a szegénység, a csonkaság kiált részvétért. De így szegénységében, csonkaságában is szép ez a templom, hatalmas." Így írt róla a Dunántúl c. lap 1930. június 8-án.

Mekkora is ez a templom? A főkaputól a szentély belső pontjáig 43 méter, míg a magassága 15 méter, a főhajó 12 méter, a két keresztboltozatos mellékhajó 4, 2 méter széles.

A felszentelés után tovább folytatódtak a munkálatok. Július elején fogtak a tornyok emeléséhez, szeptemberben a falegyent és felhúzták az egyik toronyra a keresztet, így 42 méter magasra emelkednek. Megindult a vakolás is. Novemberben már csak az előcsarnok oszlopainak kiképzése folyt, 20-án az utolsó simításokat is elvégezték a templom külsején és így a hároméves művelet befejezést nyert.

A templom külső képe

A neoromán stílusú kéttornyos, háromhajós Jézus Szíve templom világos, sárgás árnyalatú kváderosztást utánzó festett felületével, messziről felhívja magára a figyelmet. A hajókat egy fő és két mellékhajóra oszthatjuk. A főhajó félköríves apszissal záródik, melyhez nyugaton a sekrestye, keleten, pedig az intézettel összekötő épület kapcsolódik. Utóbbi ma a főiskola uszodájába vezet. A mellékhajókban három-három, míg a tornyokban egy-egy félkörívvel záródó kápolnát alakítottak ki.

A templom főhomlokzata dél felé néz, a főhajó homlokzata a tornyok síkjáról előreugrik. Tagolásában a székesegyház nyugati homlokzatához hasonlíthatjuk, de míg a dómnál a könnyedebb észak-itáliai romantika stílusjegyeire ismerhetünk, addig a Piusnál a súlyosabb magyar romantika formakincseiből merített a tervező. A főhomlokzat három szintre osztható: előcsarnokra, középső mezőre és a háromszög alakú oromfalra.

A csegelyes boltozatú, árkádos előcsarnokhoz széles lépcsősoron juthatunk fel. A négy kockafejezetes oszlop -hasonlót a székesegyház altemplomában láthatunk- három boltívet alkot. Az oszlopfejekre levélmintákat faragtak, amit sötétebb árnyalatú festéssel emeltek ki. Az abakuszt geometrikus minta díszíti és az árkádok ívein megismétlődik. A boltívek mögött három kovácsoltvassal díszített faajtón keresztül juthatunk a templom belső terébe. A tornyok falába az előcsarnok árkádjainak a mintáját faragták.

A középső mezőt az előcsarnoktól és az oromfaltól övpárkány választja el. Különböző méretű vakárkádok tagolják, de uralkodó a központi helyzetű rózsaablak. Az ablak alatt, sötétebb mezőben, növényi ornamens látható.

A tornyok középső szintjét a kettesével elhelyezkedő nyolc-nyolc ablak és két-két vakablak, valamint az ezek felett lévő négyzetes mezőben látható kör bontja meg. Az oromfalat orgonasípszerű növekvő félköríves vakablakok és ablakok teszik változatosabbá. A csúcsra kőkeresztet emeltek. A toronysisak gúla alakú, tömegét az alatta lévő ikerablak oldja. Harangjai egyidősek a templommal és a legnagyobb 12 mázsás. Megfigyelhető a szimmetriára való törekvés, de ez az egész épületre jellemző.

A templom bazilikás elrendezésű, vagyis a főhajó az oldalhajónál szélesebb és magasabb. Jellemző az ablakokkal, falpillérekkel, lizénákkal és vakíves párkányokkal való tagolás. Ezek sorrendje a következő: a tetőzet alatt közvetlenül a koronapárkány húzódik, majd a falpillérekből és a lizénákból ágazik ki a vakíves párkány. Így egy-egy mező alakult ki, melyekre ablakokat helyeztek. A főhajónál kettő-kettő, míg a mellékhajónál és az oldalkápolnáknál egy-egy került egy mezőbe.

A sekrestye tagolásánál hasonlóan jártak el, az ablakok elosztásába itt is megfigyelhető a kettősség. Eltérés a nyílások méretében van, ugyanis az alsó szint ablakai szélesebbek a megszokottnál és T osztásúak. Eltér még abban is, hogy a második emelet koronapárkánya felett attikaemelet húzódik plasztikus díszítéssel.

A tornyokban kialakított kápolnák magasabbak a mellékhajó kápolnáinál. A plusz szinten a főhomlokzat középső részének vakárkádos sora játszik vissza, csak itt vakablakokat, ablakokat alkot. A főhajó igen meredek nyeregtetőkkel záródik, míg a mellékhajók félnyeregtetővel kapcsolódnak a főhajó falához. Mindegyiket cserepekkel fedték be.

A templom belső képe

A kapu becsukódása után, újra egy oszlopokkal elválasztott előcsarnokban találjuk magunkat. A kezdeti félhomály után -az előcsarnokból kilépve- szinte vakít a templom fehérsége. Szemünk elé tárul a főhajó, végén a szentéllyel valamint az oszlopokkal elválasztott mellékhajók.

Ha jobbra tekintünk, egy félköríves fali fülkében faragott, festett feszületet figyelhetünk meg, mellette kőből készült, növényi díszítéssel ellátott szenteltvíztartó felette, pedig X. Pius pápa képével, egy rövid templomi tájékoztatót láthatunk.

Balra, az alapító Zichy Gyula faalapzaton lévő fehérmárvány mellékszobra áll. Távolabb a torony ún. lourdesi kápolnájába léphetünk, az oltár közvetlenül a fal előtt áll. A mensa feletti, terméskőből kirakott boltív a festett üvegablakot öleli körül. A templom legfigurálisabb ablaka a Lourdes-ban történt csodát eleveníti fel. A kápolna déli oldalfala előtti festett faszobor Lisieuxi "Kis" Szent Terézt ábrázolja, Szent Teréz tizenöt évesen lépett be a karmelita rendbe. Áhítatgyakorlataival, apró áldozataival nyerte el a "kis" jelzőt, 1897-ben, 25 évesen halt meg. Azóta az égből hullajtja rózsáit a földre, ezt a mozzanatot örökítette meg a szobrász, Lisieuxi Terézt a XX. század harmincas éveiben avatták szentté.

Az előcsarnok felett található az orgonakarzat, amit lépcsőzetesen képeztek ki. A négymanuálos, 46 változatú, teljesen elektromos traktatúrájú orgonát 3510 síppal, a pécsi Angster-cég építette Schmidthauser Lajos és Szakolczay-Riegler Ernő tervei szerint 1937-ben, dr. Szilvek Lajos nagyprépost hagyatékából. Az orgona mögött, szinte teljesen takarva, át-átvillannak a hatalmas rózsaablak színes üveglapjai. A karzatot diadalívszerűen fedi a félköríves dongaboltozat. Itt megjegyezendő, hogy a templomban a román keresztboltozat az uralkodó.

A kórushoz vezető lépcsőházból kilépve, amit a keleti toronyban alakítottak ki, az egyik mellékhajóban találjuk magunkat. A főhajótól a pillérekből és a már megismert kockafejezetes oszlopokból álló árkádsor választja el. Megvilágítását a színes üvegablaktól kapja. Ezekre jellemző, hogy színben visszafogottak és felületük nagy részén a stilizált növényi minta ismétlődik. Ettől eltér az ablak ívmezejének dekoratívabb díszítése és élénkebb színhasználata. Születésük egy-egy ember vagy család nagylelkű adományának köszönhető. Rögtön az elsőn, a tervező, Fábián Gáspár nevét olvashatjuk, tovább haladva Krisztus keresztútját megelevenítő stációképeket láthatunk a falon. A kisméretű szögletes domborművek kőhatást mutatnak, de ha tüzetesebben megvizsgáljuk kiderül, hogy festett farelieffel állunk szemben. A stációképek mindkét oldalhajón végigvonulnak.

A három oldalkápolna, a mellékhajó végében, szorosan egymás mellett található. Kötött rendszerben helyezkednek el vagyis a főhajó egy-egy boltmezejének az oldalhajó két-két boltmezeje felel meg és ezekhez kapcsolódnak a félköríves apszisok. A két mellékhajóban összesen hat, mindegyikbe oltárt állítottak.

Az oltár minden korban a hívek és a művészek érdeklődésének központjában állt. A századok folyamán az oltárnak használt egyszerű asztal mind díszesebbé vált. Tobzódását a barokkban érte el, majd újra egyszerűbbek lettek. A Jézus Szíve templom mellékoltárainak szobrait Krasznai Lajos (1884-1965) faragta, Krasznai főleg egyházi szobrokat, oltárokat, síremlékeket készített, 1903-1915 között sikerrel dolgozott külföldön is. A templom 1931 után rendelte meg a szobrokat, azok folyamatosan készültek el.

Az első kápolnában Szent Imrének állítottak oltárt, a legenda szerint egy látomás hatására szüzességi fogadalmat tett, amelyet -bár megnősült- be is tartott. 1031-ben hunyt el, fél emberöltővel rá, 1083-ban szentté avatták, 1930-at halálának jubileuma tiszteletére Szent Imre évnek nyilvánították. Az oltár felállításához ez minden bizonnyal hozzájátszott, de ne felejtsük el, hogy a templom a Pius internátus istentiszteleteinek helye volt és Szent Imre a magyar ifjúság védőszentje.

A vakárkádos, márványintarziás alépítményre mensalap került, felette helyezkedik el a tabernákulomos felépítmény. Erre emelték az egészalakos szobrot, Szent Imre attributumaival, azaz hercegi koronával, karddal, a kezében a szüzességre utaló liliommal ábrázolta a művész, enyhén kontraposztos beállításban, bal kezét a szívén nyugtatva.

Az oltár elhelyezkedésénél figyelembe vették -és ez mindegyik oltárra áll-, hogy a figura pontosan a kápolna középpontjában a középső ablak előtt álljon. Az ablakok motívumai és színei, itt némileg eltérnek az addigiaktól.

A következő kápolnában, a névadó X. Pius pápa gazdagon díszített mellszobrát is felállították szentté avatása után. X. Pius, Giuseppe Melchiore Sarto (1835-1914), 1903-től volt pápa. Az előzőhöz hasonlóan épített oltár felépítményére, a tabernákulum helyett, körívesen kialakított feliratot komponáltak. Szövege a következő: OMNIA INSTAURARE IN CHRISTO! Ennek a középpontjában a pápa monogramja látható.

E kápolnasorban az utolsó a gyermek Jézusnak és nevelőapjának Szent Józsefnek állít emléket. Egészalakos szobrán ismertetőjeleit is felfedezhetjük: szakállas, idősebb embert láthatunk liliommal és ácsszerszámokkal. A felirat, pedig így szól: ITE AD JOSEPH.

Ezzel a mellékhajók végére értünk, ahol az egykori átjáró veretes ajtaját és mellette egy szenteltvíztartót csodálhatunk meg.

A főhajót koronázó szentélyhez néhány lépcsősoron keresztül juthatunk fel, az apsziszt hosszúkás ablakok tagolják. A négy színes üvegablak adományozói között találjuk az alapító Zichy Gyula nevét és Bolza Alfrédnéét is. Az utóbbi személy azért érdekes, mert csak azzal a feltétellel járult hozzá az adakozáshoz, ha az egyik ablakon megörökítik a "kis" Szent Terézt. A tervező viszont nem szánt rá figurákat, mint ahogy ezt a többi ablaknál is megfigyelhetjük (kivéve a lourdesi kápolnát). A pénzre azonban szükség volt és így kompromisszum született; hogy ne boruljon fel az egyensúly, egy másik ablakot is hasonlóra festettek.

Az ablakok elé helyezett szentségi oltárt 1931 nyarán rendelték meg és a szilveszteri áldásra már készen is állt, a tervrajzot Fábián Gáspár készítette. Az új oltár elkészülte előtt egy ideiglenes faoltár állt a szentélyben. A szimmetrikus építmény középpontjában kialakított boltív alatt a XI. Pius pápa által ajándékozott Jézus Szíve szobor áll. A carrarai márványból faragott szobor olasz mesterek alkotása. Jézust a XVIII. századtól kezdve ábrázolják a mellén látható sugaras szívvel. A Jézus Szíve tisztelet a XIX. században virágzott fel, a szív az ember testi és lelki központja, az érzelmek, főként a szeretet székhelye, míg a lángoló szív, az Isten iránti odaadó szeretet jelképe.

A szentségi oltár metahulonja és tabernákuloma márványból készült, domináló a rózsaszínbe játszó ruskicai fehér márvány. A színes betétek: a mensa alatti zöld görög, a piros francia, a sárgásak és tarkák olasz márványok. A mensalap egy darabból van, súlya kb. 26 mázsa. A mensa alatti oszloplábak és oszlopfők carrarai márványból készültek, szintúgy az oltár mögötti nagy fedőlapok is.

Ha együtt nézzük ezt az építményt, szélein kis tornyokkal, közepén, pedig a hatalmas boltíves kapuval, csúcsán kereszttel, úgy tűnik, mintha egy középkori bazilika főhomlokzatát látnánk. Szentségháza aranyozott, szentségtartóját dr. Mosonyi Dénes készítette 11 000 pengőért a templom részére, magyar motívumokkal és rajta az öt Árpádházi szenttel. Lunulája színaranyból van és gyémántokkal díszített, a hat gyertyatartót Gunesch pesti bronzműves készítette, Fábián Gáspár utasítása szerint.

A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) liturgikus reformja óta az oltárnál miséző pap a szertartást a hívők felé fordulva végzi, ezt szembenéző oltárnak nevezik. Általában felépítmény nélküli oltárasztal, hogy a régi oltárok hatását ne zavarja. Az 1977-ben, Rétfalvy Sándor által tervezett szembenéző oltár is úgy helyezkedik el, hogy a lehető legkevesebbet takarjon a mögötte lévő oltárból és mégis esztétikus legyen. Az érdekes megoldású csiszolt asztallap és a bibliai kenyérszaporítást ábrázoló nyers lábazat, zuhányói zöld márványból lett faragva. Összképében egységes benyomást kelt a szentély.

Nézelődésünket folytassuk a nyugati oldalhajóban. Itt található a sekrestye bejárat. Közvetlenül mellette a Szűz Mária oltár áll. Az egész ablakos Máriát a mellén keresztbetett kézzel ábrázolják. A felépítményen az AVE MARIA GRACIA PLENA felirat olvasható.

A középső oltárban a jezsuita rend megalapítójának, Loyolai Szent Ignácnak a mellszobrát állították fel. Loyolai Szent Ignác katona volt, míg Pamplona védelménél súlyosan meg nem sérült. Ezután kizárólag Isten dicsőségének, a szent hit védelmének és az Egyház terjesztésének szentelte az idejét. 1556-ban hunyt el, a katonák és a gyermekek védőszentjévé vált. Ábrázolásmódjának jellemzői: magas homlok, sovány arc, fekete reverenda és körgallér, de attributumai közé tartozik még az OMNIA AD MAIOREM DEI GLORIA felirat és az IHS jelvény kereszttel és a keresztre feszítés szögeivel. Az IHS Jézus nevének a rövidítése, de a jezsuiták újabb értelmezést adtak neki -Jesus Habemus Socium (Jézus a mi társunk)- és ezért különösen fontos számukra. Mindezeket a jelzéseket mi is megfigyelhetjük.

Az utolsó kápolnában Szent Alajos jezsuita szerzetes szobra áll, az előkelő Gonzaga családból származott. A pestis járvány idején önfeláldozóan, pestises betegeket vitt be a vállán a kórházba, irgalmas cselekedeteivel nyerte el a szentté avatást. 1591-ben halt meg, az ifjúság és a pestises betegek védőszentje, díszes szerzetesi ruhában, virággal és feszülettel ábrázolták. A felépítményen itt is, csak úgy, mint a szemben lévő Szent Imre oltárnál, szentségházat képeztek ki, alatta rézlemez látható a következő felirattal: Meghalt Alajos János fiam emlékére állította boldogult Reisz András ny. tanító, aki hosszú éveken át orgonálta a 10 órai misét.

Nem esett szó még a templom bútorzatáról. A mellékhajókban elhelyezett két-két, háromfülkés, maratott üvegű, tölgyfából faragott díszes gyóntatószékeket, a főhajóban kettős oszlopban sorakozó egyszerű, a lekerekített csúcsban virágmintával ellátott fapadokat és a sekrestye gyönyörű berendezését Iván János jezsuita testvér készítette a házi asztalosműhelyben. Itt is érvényre juttatva a román stílusjegyeket.
A templom egészét szürke és fekete kőlapokkal burkolták, a fekete lapok vonalszerűen lettek lerakva és a padok között szinte vezeti a szemünket a főoltár felé.

A pécsi Jézus Szíve templom egy olyan historizáló stílusban építetett, amelyről sokan lekicsinylően írtak, mégis ha belépünk a templomba, rögtön megfog fehérségével és egyszerűségével.

 

Forrás: miserend.hu