Plébánia templomai
Pius profil k
Jézus Szíve Plébánia Pécs

"Jöjjetek hozzám, akik megfáradtatok" /Mt 11,28/

Ráczvárosi templom

raczvaros1

A szent kereszt felmagasztalása templom

A kereszt mindennapi életünk tudatos, vagy éppen véletlenszerű tartozéka. Ott van a

szobánk falán, néha szemünkbe ötlik egy-egy hegytetőn, templomtornyon, nyakunkban

hordjuk, vagy ima előtt magunkra rajzoljuk - keresztet vetünk. mai ünnepen,

Szent Kereszt felmagasztalásának napján az Egyház tudatosan is ráirányítja a

figyelmünket a kereszt fontosságára és üzenetére, amely nem válhat üres jelképpé -

hanem arra vár, hogy felfedezzük a felmagasztalás igazi mélységét és tartalmasságát.

Az ünnep Jeruzsálemből származik. Nagy Konstantin császár a szent sír fölé

templomot építtetett, és az itt megtalált szent Keresztet ezen a napon ünnepélyesen

felmutatták az összegyűlt népnek. Innen a név: Szent Kereszt felmagasztalása. Azóta

az egyház minden évben megüli ezt a napot - felemeli a keresztet, hogy rátekintsünk

és tudatossá legyen, hogy az Úr Jézus mit vállalt értünk, és nekünk Krisztus

követőknek, keresztényeknek milyen irányba kell haladnunk.

Szent kereszt felmagasztalása ünnepén két történelmi eseményre is emlékezünk.

Egyrészt Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt visszaszerzésére.

A szent keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg

Jeruzsálemben. A róla szóló legenda szerint a Golgota hegyén talált maradványokat

egy beteghez érintették, és amikor Krisztus keresztjének darabját nyújtották neki,

meggyógyult. Az ereklyét, melyet később elraboltak a perzsák, Herakleiosz császár

628-ban szerezte vissza, és vitte őrzési helyére mezítláb, szegényes ruhában, a

saját vállán.

Szent Ilona

A szent keresztből a világ minden pontján őriznek ereklyéket, jóllehet a ma embere

mindezt szkeptikusan szemléli, mondván: a világon található rengeteg ereklyéből sok

keresztet össze lehetne rakni. A hívő ember számára viszont nem az a fontos, hogy

egy adott kis ereklye tényleg az igazi keresztből származik-e, hanem maga

a szent kereszt iránti tisztelet. A katolikus egyházban sohasem a tárgy az elsődleges,

mi azt tiszteljük, amire az emlékeztet minket.

A keresztet az egyház történelmében mindig együtt említették a szenvedés

vállalásával. Avilai Szent Teréz erről azt mondja: "A kereszt a mi nagy nevelőnk,

és ha hiányzik a kereszt az életemből, akkor félek, hogy elfeledkezett rólam az

Isten".

Amikor a Szentatyától, mint neves teológustól megkérdezték, miért sebezzük a

gyerekek lelkét az iskolák falára kitett kivégzőeszköz, a kereszt látványával, a

következőt mondta: "A kereszt az iskolafalon borzasztó dolog, mert megmutatja,

mire képes az egyik ember a másikkal, ugyanakkor áldott eszköz, kincs, mert azt

is megmutatja, hogy mindezek ellenére mire képes az Isten az emberért."

A kereszt Isten szeretetének, az ember felé kiáradó élő szeretetének jele, egyben

nagy kegyelmek forrása. A keresztfa azért is értékes, mert Jézus Krisztus

szenvedésének, de még jobban a sátán felett aratott győzelmének a jele. A

kereszt felmagasztalása így egyben Krisztus győzelmének felmagasztalása is. 

Rácvárosi templom

 983-T

A templom és környéke
1781-ben római katolikus plébánia, melyet 2007-ben szépen felújítottak. A templom mögött van egy nagyon érdekes, elhagyott temető, érdemes ott körülnézni annak aki fogékony a régi kőfaragások szépségére. 

Rácváros 1954 óta Pécs város része, egykor önálló község, 1930-1954 között Mecsekalja része volt. A Mecsekoldalban, Ürögtől délre fekszik a Rácvárosi út mentén.

Rácváros alapítását a 17. század végén bizonyos felekezeti és egyéb villongások előzték meg Pécsett. A hittérítő munkálatok, a török kiűzését követően a katolikus lelkészek, különösen a jezsuiták részéről olyan buzgón folytatódtak, hogy már 1692-ben a város polgársága ünnepélyes fogadalmat tett, mely szerint "más felekezetűek, mint római katolikusok nem vehetők fel a város polgárai sorába, amennyiben továbbra is a város falain belül akarnak maradni, a katolikus hitre kell áttérniük". A fogadalom latin nyelvű szövege ma is olvasható.
Az óhajtott békesség azonban nem sokáig volt zavartalan, hiszen már 1693-ban súrlódások támadtak a katolikusok és a nemrég megtért szakadár szerbek (schizmatikusok) között. Akkor (1693-ban) maga a püspök, Radonay Mátyás is panaszkodott az óhitű szerbek esküszegése miatt. Ennek következménye volt, hogy a rác népesség egy részének el kellett hagynia a város területét. A kiutasított lakosság Ürög felé vonult, s nem messze a várostól egy községet alapított, melynek neve ma is Rácváros.
1781-ben római katolikus plébánia létesült Rácvárosban. Ekkor a lakosság többsége már német volt és rövidesen megjelent itt a magyar lakosság is. Az egykori szerb lakosságra itt ma már csak a helységrész neve emlékeztet.

21135 20120302 171650 1rácváros